1. A filmmusicalek műfaji, műfajtörténeti elemzése

2. Könnyűzene és film: rockumentumfilmek elemzése

3. Könnyűzene és film: könnyűzenei életrajzi filmek elemzése

4. A videoklipek kultúratudományos, történeti, sztárkutatási elemzése

5. Szerzőiség a modernista művészfilmekben

6. Ekphrasziszok (műtárgyleírások) a magyar irodalomban és a világirodalomban

7. Önéletírások a kortárs magyar irodalomban

Válogatott bibliográfia:

Metropolis, 2008/3. „A filmmusical” című tematikus szám.

Rick Altman: The American Film Musical. Bloomington – Indianapolis, Indiana University Press, 1987.

Contemporary Musical Film. Szerk. K. J. Donnelly – Beth Carroll. Edinburgh, Edinburgh University Press, 2017.

Apertúra, 2018/nyár. „Könnyűzene és film” című tematikus szám. URL: https://www.apertura.hu/2018/nyar/2018-nyar-xiii-evfolyam-4-szam/

A Companion to the Biopic. Szerk. Deborah Cartmell – Ashley D. Polasek. Hoboken, Wiley Blackwell, 2020.

IASPM@Journal, 2017/1. „The Popular Music Biopic” című tematikus szám.

Mapping the Rockumentary. Images of Sound and Fury. Szerk. Gunnar Iversen – Scott McKenzie. Edinburgh, Edinburgh University Press, 2021.

Milián Orsolya: Videoklip-történetek és a webkettes pop-promó. Apertúra, 2016/Tavasz. URL: http://uj.apertura.hu/2016/tavasz/milian-videoklip-tortenetek-es-a-webkettes-pop-promo/

Carol Vernallis: Experiencing Music Video. Aesthetics and Cultural Context. New York, Columbia University Press, 2004.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Budapest, Palatinus, 2005.

Metropolis, 2003/4. „Szerzői elméletek” című tematikus szám.

Milián Orsolya: Képes beszéd. JAK-füzetek 159. Budapest, JAK-Prae.hu, 2009.

Milián Orsolya: Átlépések. Budapest, Palimpszeszt-Prae.hu, 2012.

Helikon, 2002/3. „Autobiográfia-kutatás” című tematikus szám.

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Hagyomány és irodalom. A hagyomány megjelenése az utóbbi két évszázad magyar irodalmában.

2. A költő és kora. Valamely tizenkilenc-huszadik századi magyar költő élete és költészete.

3. József Attila tanításai. A költő 1922 és 1925 között írott versei.

Válogatott bibliográfia:

Ferencz  Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.

Hagymás István: A mitikus József Attila. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2007.

Hamvas Béla: Az öt géniusz. = Hamvas Béla: A magyar Hüperion. II. kötet Medio Kiadó, 2007.

Hamvas Béla: Scientia sacra I. kötet (Életmű 8. kötet) Medio Kiadó, Szentendre, 1995.

József  Jolán:  József Attila élete. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1989.

Nagy László: Életem. Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz, 2005.

Péter László: Így élt Juhász Gyula. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1980.

Rónay László: „Ki volt ez a varázsló?” Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985.

Schein Gábor: Weöres Sándor. Elektra Kiadóház. Budapest, 2001.

Tüskés Tibor: Nagy László. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983.

1. A sárkány motívuma a népmesékben és jelentésváltozásai az animációs filmekben vagy fantasy-regényekben.

2. A tündér motívumának változása: a folklórtól a fantasy-ig.

3. A tündér motívuma és a nőkép változása.

4. A zombi motívumának jelentésváltozása a korai filmektől napjainkig.

5. Szörnyek az animációs filmekben.

6. A vámpír és Kelet-Európa kapcsolata Drakulától a mai vámpírfilmekig vagy regényekig.

7. A szexualitás története (elfojtás, felszabadulás és önellenőrzés) – a vámpír motívumán keresztül.

8. A sellő motívumának jelentésváltozásai a folklórtól és a meséktől napjainkig.

9. A sellő és a nőiségről alkotott képzet alakulása a folklórban és a mai fantasyben.

10. A vérfarkas motívumának jelentésváltozása a folklórtól napjainkig.

11. A mumus mint a társadalmi szorongás megjelenítése és a horror önreflexiója Stephen Kingnél (A mumus, Az).

12. A boszorkány figurájának transzformációja a horror és fantasy-filmekben.

13. Mágia és technológia a kortárs fantasy-ben (pl. Csillagkapu, Marvel Bosszúállók).

14. A mágus transzformációja a modern fantasyben.

15. Godzilla színeváltozása az első filmektől napjainkig: a háborús traumától a klímaszorongásig.

16. Az angyal motívumának változása az újabb misztikus filmekben.

17. A démon motívumának változása az újabb misztikus filmekben és/vagy a horrorfilmekben.

18. A szuperhős koncepciójának változásai a 21. században (a Bosszúállók nyomdokain).

Válogatott bibliográfia:

Megkeresés esetén témakörönként 7-7 szakirodalmi tételt ajánlok.

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Műfajelméleti problémák a tömegfilmben (pl.: A revizionista western paradigmája)

2. A tömegfilm kortárs trendjeinek elemzése (pl: A found footage horror reneszánsza)

3. Szerzői életművek és a műfaj összefüggései (pl. George Romero és modern zombimitológia megszületése)

4. Az európai és az amerikai film 1910-1945 filmtörténeti, filmelméleti megközelítései (pl. Az eizenseni montázs esztétikai ideológiája)

5. A képregény mediális és műfaji kérdései (pl. A szuperhős képregény megújulása az” angol invázió” után)

6. A múzeum reprezentációkritikai dilemmái (pl. A Terror Háza emlékezet-politikai kritikája)

7. Az ipari formatervezés jelelméleti, pszichológiai, esztétikai stb. szempontú megközelítései (pl. Az ökodesign archeformái a svéd formatervezésben)

Válogatott bibliográfia:

Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Budapest, Korona, 1998.

Neale, Steve: „Műfajkérdések.” In Nagy Zsolt (szerk): Tarantino előtt 1. Tömegfilm a nyolcvanas években. Budapest: Új Mandátum, 2000.

Casetti, Francesco: „A film és a kultúra: a műfaj az archetípusok és a rituálék között.” In  Casetti: Filmelméletek 1945–1990. Budapest: Osiris, 1998. 251–255.

Kracauer, Siegfried: Caligaritól Hitlerig (A német film pszichológiai története). Budapest, Magyar Filmintézet, 1991,

Rubovszky Kálmán (szerk.): A képregény. Budapest, Gondolat, 1989.

Ébli Gábor: Az antropologizált múzeum: közgyűjtemények átalakítása az ezredfordulón. Budapest, Typotex, 2002.

Marcus Fairs: Desgin a 21. században. Budapest,  Alexandra Kiadó, 2006.

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Irodalmi adaptációk

2. Film és irodalom kölcsönviszonyai

3. Tendenciák a kortárs magyar filmben és irodalomban

Válogatott bibliográfia:

Vajdovich Györgyi: „Irodalomból film. A filmes adaptáció néhány kérdése”. In Nagyvilág 2006/augusztus 678–692.

Füzi Izabella – Török Ervin: Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd? In Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe.

(http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/tankonyv/tartalom.html)

Győrffy Miklós: „Szerepcsere vagy munkamegosztás? Az irodalmi és mozgóképes elbeszélés száz éves együttélése”. In uő.: A tizedik évtized. Palatinus, Budapest, 2001. 5–53.

Gács Anna – Gelencsér Gábor (szerk.): Adoptációk (Film és irodalom egymásra hatása). Kijárat, Budapest, 2000.

Kenedi János (szerk.): Írók a moziban. Magvető, Budapest, 1971.

Gelencsér Gábor: „Forgatott könyvek. Adaptációk az 1945 utáni magyar filmben”. In Apertúra 2006/tél. (http://www.apertura.hu/2006/tel/gelencser/)

Győri Zsolt – Kalmár György (szerk.): Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013.

Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002.

1. Intertextualitás, iteráció és a költői hang létesülése

2. Fonák műfajok (travesztia, paródia, pastiche, szatíra)

3. A kortárs elbeszéléselmélet kérdései

4. A performativitás kérdései az irodalomban és a filmben

5.Filmszemiotikai kérdések magyar vagy nemzetközi példákban

6. A magyar dokumentumfilm története a korai 70-es évektől a rendszerváltást követő időszakig

7. Modernizmus a magyar szerzői filmben

Válogatott szakirodalom

Derrida, Jacques: Aláírás esemény kontextus. In Antal Éva – Kicsák Lóránt– Széplaky Gerda (szerk.): Performatív fordulatok. Líceum – L’Harmattan, Eger, 2015. 11–41.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben. Kalligram, 2007.

Bónus Tibor: 1912 – Megjelenik az Így írtok ti. URL: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00106/bonus.htm

Füzi Izabella – Török Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. URL: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/58F%FCzi/Vizu%E1lis%20%E9s%20irodalmi%20narr%E1ci%F3%20%28E%29/tankonyv/tartalom.html

Kulcsár-Szabó Zoltán: Tetten érhetetlen szavak. Nyelv és történelem Paul de Mannál. Ráció, Budapest, 2007.

Deleuze, Gilles: A mozgás-kép. Film 1.; Az idő-kép. Film 2. Fordította Kovács András Bálint. Palatinus, Budapest, 2008.

Eisenstein, Szergej: A filmforma dialektikus megközelítése. Ford. Szilágyi Zsuzsa. In Uő: Válogatott tanulmányok. Budapest, Áron Kiadó, 1998. 115–131.

Pasolini, Pier Paolo: A költői film. In uő: Eretnek empirizmus. Osiris, Budapest, 2007. 211-233.

Bódy Gábor: Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában. In uő: Egybegyűjtött filmművészeti írások. I. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. 140–156.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai – Az európai művészfilm 1950-1980. Új Palatinus, Budapest, 2010.

Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002.

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.

Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. Osiris, Budapest, 2002.

Zalán Vince (szerk.): Budapesti Iskola. Magyar dokumentumjátékfilmek 1973-1984. MADE, Budapest, 2005.

Kapás Zsolt Zsombor: Tekercsváltás? A magyar dokumentumfilm a rendszerváltás korában.Apertúra, 2015. ősz. URL:

http://uj.apertura.hu/2015/osz/kapas-tekercsvaltas-magyar-dokumentumfilm-a-rendszervaltas-koraban/

1. A TECHNIKAI KÉPRÖGZÍTÉS KULTÚRTÖRTÉNETI SZEREPÉNEk ÉRTELMEZÉSE

CÉL: Bemutatni, hogy a technikai kép hogyan illeszkedik a kulturális paradigmarendszerbe, felvázolni a kétféle elképzelés (organikus fejlődés, a konvenciók változásának eredménye, illetve az optikai illúziókeltés egyre tökéletesedő módja) lehetőségeit. Megidézni a technikai képről való gondolkodás jelentős teoretikusainak gondolatait, ezek segítségével közelebb jutni a téma megértéséhez.

A dolgozatban jussunk el a képi fordulat mai problematikájához, a virtuális valóság és a digitalizáció kérdésfelvetéseihez.

Térjünk ki egy-egy sajtófotó részletes elemzésére, melynek során az ottlét illúziójának (reprodukció) és az ábrázolás szerepének a kettősségéről tegyünk érvényes megállapításokat.

ALAPFOGALMAK: kommunikáció, kommunikációs modell, kód, jelrendszer, közvetett, mediatizált kommunikáció, kép és valóság, a képek mágikus természete, kép – képsor, fotografikus kép, látás, látásérzékelés tehetetlensége, mozi, mozgókép, film, reprezentáció, ábrázolás, valóságos, valószerű, virtuális valóság, Gutenberg-galaxis, az optikai találmányok nevei

2. A TELEVÍZIÓ VALÓSÁGFELFOGÁSÁNAK ÉRTELMEZÉSE A MÉDIUM                                 MEGJELENÉSÉTŐL A VALÓSÁGSHOW-MŰSOROKIG

CÉL: A televíziós valóságábrázolás témakörénél a médiareprezentáció problematikáját járnánk körül. Az őstelevízió strukturális és tartalmi konzekvenciáiból kiindulva jutnánk el napjaink neotelevíziójának kódrendszeréig, felépítéséig, hatásvizsgálatáig – a befogadáselméletek maximális figyelembevételével.

Széles példaeseti skálát felvonultatva kell a feladatot megoldanunk; kereskedelmi és közszolgálati csatorna egyaránt szerepeljen a válogatás szempontjainál.

A dolgozat térjen ki a morális pánik, a médiaetika, a médiapesszimista diskurzus kérdésfelvetéseire is! Minden megállapítás tartalmazzon egy-egy szemleletes példát is!

ALAPFOGALMAK: kommunikáció, kommunikációs modell, tömegkommunikáció, kód, jelrendszer, közvetett, mediatizált kommunikáció, reprezentáció, ábrázolás, valóságos, valószerű, televalóság, show-műsor, műsortípus, neotelevízió, agenda setting, médiatörvény, médiaetika

3. A SZEREPLŐK DINAMIKUSAN VÁLTOZÓ STÁTUSZHELYZETÉNEK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A MOZGÓKÉPI SZÖVEGEKBEN

Cél: A dolgozat tárja fel – releváns filmtörténeti és mai mozgóképes példák alapján – a szereplők viszonyrendszerét, a cselekmény menete által megszülető és felbomló szövetségeket, a társas kapcsolatok újrarendeződésének vagy éppen a magánynak dinamikusan kirajzolódó arculatát. Fordítson figyelmet a látvány megszervezésének finom kapcsolódásaira a szereplők jellemzésekor, próbáljon párhuzamokat találni a színészi játék és a filmes ábrázolástechnika között.

ALAPFOGALMAK: szerepjáték, hitelesség, karakter, pozíció, natúr színészek, típus és archetípus, sztár, sztárkultusz, fotogenitás, kameraérzékenység, valóságillúzió megteremtése, Lee Strasberg, Sztanyiszlavszkij, Mejerhold, a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei