Hírek, események, sikertörténetek

Top cikk
Friss

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Adaptációkés a medialitás kérdése

2. Történetmondás a filmben

3. Kritikai filmelméletek

4. Klasszikus filmtörténeti műfajok

5. Korai film és némafilmtörténet

6. A vizuális tömegkultúra története

 

 

Válogatott bibliográfia:

André Bazin: Mi a film? Szerk. Zalán Vince. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. 2. kiadás

Adoptációk: film és irodalom egymásra hatása. Szerk. Gács Anna és Gelencsér Gábor. Budapest, Kijárat, 2000.

Füzi Izabella – Török Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged, 2006.

Vizuális és irodalmi narráció. Szerk. Füzi Izabella. [Apertúra Könyvek] Szeged, Pompeji, 2010.

A film és a többi művészet. Szerk. Kenedi János. Budapest, Gondolat, 1977.

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.

A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Kovács András Bálint. Budapest, Palatinus, 2004.

Francesco Casetti: Filmelméletek 1945-1990. Ford. Dobolán Katalin. Budapest, Osiris, 1998.

1. Intermediális jelenségek a kortárs magyar irodalomban

2. Műtárgyleírások (ekphrasziszok) a magyar és világirodalomban

3. Elemzések a popzene és a film kapcsolatrendszeréről

4. A filmmusicalek műfaji, műfajtörténeti elemzése

5. Önéletírás a kortárs magyar irodalomban

 

Válogatott bibliográfia:

Helikon Irodalomtudományi Szemle, 2002/3. Autobiográfia-kutatás  című tematikus szám.

Berényi Csaba: A Beatles-filmek elemzése. Apertúra Magazin, http://magazin.apertura.hu/film/a-beatles-filmek-elemzese/6455/

Cseh Judit: A Rocky Horror Picture Show műfaji hibriditása. Apertúra Magazin, http://magazin.apertura.hu/film/a-rocky-horror-picture-show-mufaji-hibriditasa/6622/

Kibédi Varga Áron: A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. In Kép – Fenomén – Valóság. Szerk. Bacsó Béla.  Budapest, Kijárat Kiadó, 1997. 300-321.

Metropolis, 2008/3. “A filmmusical” tematikus szám.

Milián Orsolya: Képes beszéd. JAK-füzetek 159. Budapest, JAK-Prae.hu, 2009.

Milián Orsolya: Átlépések. Budapest, Palimpszeszt-Prae.hu, 2012.

Narratívák 1. Képleírás és képi elbeszélés. Szerk. Thomka Beáta. Budapest, Kijárat, 1998.

Popular Music and the New Auteur Visionary Filmmakers after MTV. Szerk. Arved Ashby. Oxford – New York, Oxford University Press, 2013.

Sándor Katalin: Nyugtalanító írás/képek. A vizuális költészet intermedialitásáról. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2011.

Sound and Vision. The Music Video Reader. Szerk. Simon Frith et al. London – New York, Routledge, 2005.

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Hagyomány és irodalom. A hagyomány megjelenése az utóbbi két évszázad magyar irodalmában.

2. A költő és kora. Valamely tizenkilenc-huszadik századi magyar költő élete és költészete.

3. József Attila tanításai. A költő 1922 és 1925 között írott versei.

 

Válogatott bibliográfia:

Ferencz  Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.

Hagymás István: A mitikus József Attila. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2007.

Hamvas Béla: Az öt géniusz. = Hamvas Béla: A magyar Hüperion. II. kötet Medio Kiadó, 2007.

Hamvas Béla: Scientia sacra I. kötet (Életmű 8. kötet) Medio Kiadó, Szentendre, 1995.

József  Jolán:  József Attila élete. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1989.

Nagy László: Életem. Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz, 2005.

Péter László: Így élt Juhász Gyula. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1980.

Rónay László: „Ki volt ez a varázsló?” Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985.

Schein Gábor: Weöres Sándor. Elektra Kiadóház. Budapest, 2001.

Tüskés Tibor: Nagy László. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983.

1. Csajos filmek és posztfeminizmus

2. A „nő” és a „természet” összefüggése a moziban

3. Tudomány, technika és természeti katasztrófa a hollywoodi filmekben

4. Emancipált nők és/vagy szörnyek: a sci-fi horror gender rémálmai

5. A mesék kínálta női szerepek – régen és ma

6. Magyar népmesék pszichoanalitikus értelmezése

7. Feminista-e a nőirodalom? Lányregények régen és ma

8. Mivel szórakoztat a vámpírirodalom? A vámpírtéma kultúrtörténeti aktualitásai

 

Válogatott bibliográfia:

 

Antoni Rita – Kérchy Anna: Rejuvenation and Immortailty in/of the Female Gothic Genre. The Feminist Potentials of Contemporary Children’s and Teenage Gothic Fiction. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplinális eFolyóirat, 2.1. 2001.

Attwood, Feona (szerk): Mainstreaming Sex. The Sexualization of Western Culture. London: I.B.Tauris & Co. Ltd,

Balsamo, Anne. 2009. „Pengeélen. A kozmetikai sebészet és a nemmel bíró test technikai előállítása.” Ford. Mráz István. Apertúra, 2009/2.

Beauvoir, de Simone:  A második nem. Ford. Görög Lívia, Somló Vera. Budapest, Gondolat, 1969.

Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest, Corvina, 2004.

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.

Creed, Barbara: „A horror és az iszonytató nőiség. Képzeletbeli tisztátalanság.” Ford. Vajdovich Györgyi és Kis Anna. Metropolis, 2006/1. 88-107.

Freud, Sigmund: Esszék. Budapest, Gondolat, 1982.

Freud, Sigmund: Három értekezés a szexualitásról. Ungvár, Patent Nyomda és Kiadóvállalat, 1919.

Hódosy Annamária: “Piroska és az Anyafarkas.” Új Symosion, 2005. augusztus 47-56.
Antalfai Mária: A női személyiség fejlődésének elemzése a magyar népmesék tükrében. 1999.

Hódosy Annamária: Alien a Predator, avagy Emancipáció vs. Reprodukció sci-fi horror keretben. Apertúra, 2011. tél VII/1.

Hódosy Annamária: Paternális beavatás az írásbeliségbe, avagy nemi-szerep sztereotípiák a kisiskolások kötelező olvasmányaiban. TNTeF, 2013.

Horgas Judit (szerk.): Ligetszépe. Ökológiai olvasókönyv. Liget Műhely, 2004.

Huyssen, Andreas: A tömegkultúra mint nő -  a modernség másikja. Ford. Bene Adrián, Lőrinc Noémi.  Kalligram, Tematikus szám: A modernség neme. (2002/9) 21.

Negra, Diane: What a girl wants? Fantasizing the reclamation of self in postfeminism. London & New York: Routledge. 2009.

Ortner, Sherry B.: Nő és férfi, avagy természet és kultúra? In Biczó Gábor (szerk.): Antropológiai irányzatok a második világháború után. Ford. Szolga Lívia. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004. 195-210.

Séllei Nóra: A szörny(űség) kibenléte – Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométeusz. In  Lánnyá válik s írni kezd.  1999. 81-137.

Séllei Nóra:  Nem a populáris kultúrára, avagy nem és (populáris) kultúra. A szingliregény esete. Alföld, 2009/5.

Szekeres Melinda: A populáris regények világa. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.

Szekeres Melinda: A populáris regények világa. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.

Varga Rita: A vámpír metamorfózisa. A vámpír filmes reprezentációinak pszichoanalitikus megközelítései. Imágó Online, 2013/1, 75-88.

Varga Zoltán: A vámpírmítosz dekonstrukciója. In Vajdovich Gy. – Varga Z.: A vámpírfilm alakváltozatai. Budapest, Áron-Meridián, 2009.

von Franz, Marie-Louise: Női mesealakok. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992.

Worster, Donald: Nature’s Economy. The Roots of Ecology. San Francisco, Sierra Club Books. 1977.

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Műfajelméleti problémák a tömegfilmben (pl.: A revizionista western paradigmája)

2. A tömegfilm kortárs trendjeinek elemzése (pl: A found footage horror reneszánsza)

3. Szerzői életművek és a műfaj összefüggései (pl. George Romero és modern zombimitológia megszületése)

4. Az európai és az amerikai film 1910-1945 filmtörténeti, filmelméleti megközelítései (pl. Az eizenseni montázs esztétikai ideológiája)

5. A képregény mediális és műfaji kérdései (pl. A szuperhős képregény megújulása az” angol invázió” után)

6. A múzeum reprezentációkritikai dilemmái (pl. A Terror Háza emlékezet-politikai kritikája)

7. Az ipari formatervezés jelelméleti, pszichológiai, esztétikai stb. szempontú megközelítései (pl. Az ökodesign archeformái a svéd formatervezésben)

 

Válogatott bibliográfia:

Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Budapest, Korona, 1998.

Neale, Steve: „Műfajkérdések.” In Nagy Zsolt (szerk): Tarantino előtt 1. Tömegfilm a nyolcvanas években. Budapest: Új Mandátum, 2000.

Casetti, Francesco: „A film és a kultúra: a műfaj az archetípusok és a rituálék között.” In  Casetti: Filmelméletek 1945–1990. Budapest: Osiris, 1998. 251–255.

Kracauer, Siegfried: Caligaritól Hitlerig (A német film pszichológiai története). Budapest, Magyar Filmintézet, 1991,

Rubovszky Kálmán (szerk.): A képregény. Budapest, Gondolat, 1989.

Ébli Gábor: Az antropologizált múzeum: közgyűjtemények átalakítása az ezredfordulón. Budapest, Typotex, 2002.

Marcus Fairs: Desgin a 21. században. Budapest,  Alexandra Kiadó, 2006.

Ajánlott szakdolgozati témakörök:

1. Irodalmi adaptációk

2. Film és irodalom kölcsönviszonyai

3. Tendenciák a kortárs magyar filmben és irodalomban

 

Válogatott bibliográfia:

Vajdovich Györgyi: „Irodalomból film. A filmes adaptáció néhány kérdése”. In Nagyvilág 2006/augusztus 678–692.

Füzi Izabella – Török Ervin: Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd? In Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe.

(http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/tankonyv/tartalom.html)

Győrffy Miklós: „Szerepcsere vagy munkamegosztás? Az irodalmi és mozgóképes elbeszélés száz éves együttélése”. In uő.: A tizedik évtized. Palatinus, Budapest, 2001. 5–53.

Gács Anna – Gelencsér Gábor (szerk.): Adoptációk (Film és irodalom egymásra hatása). Kijárat, Budapest, 2000.

Kenedi János (szerk.): Írók a moziban. Magvető, Budapest, 1971.

Gelencsér Gábor: „Forgatott könyvek. Adaptációk az 1945 utáni magyar filmben”. In Apertúra 2006/tél. (http://www.apertura.hu/2006/tel/gelencser/)

Győri Zsolt – Kalmár György (szerk.): Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013.

Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002.

1. Intertextualitás, iteráció és a költői hang létesülése

2. Fonák műfajok (travesztia, paródia, pastiche, szatíra)

3. A kortárs elbeszéléselmélet kérdései

4. A performativitás kérdései az irodalomban és a filmben

5.Filmszemiotikai kérdések magyar vagy nemzetközi példákban

6. A magyar dokumentumfilm története a korai 70-es évektől a rendszerváltást követő időszakig

7. Modernizmus a magyar szerzői filmben

 

Válogatott szakirodalom

Derrida, Jacques: Aláírás esemény kontextus. In Antal Éva – Kicsák Lóránt– Széplaky Gerda (szerk.): Performatív fordulatok. Líceum – L’Harmattan, Eger, 2015. 11–41.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben. Kalligram, 2007.

Bónus Tibor: 1912 – Megjelenik az Így írtok ti. URL: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00106/bonus.htm

Füzi Izabella – Török Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. URL: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/58F%FCzi/Vizu%E1lis%20%E9s%20irodalmi%20narr%E1ci%F3%20%28E%29/tankonyv/tartalom.html

Kulcsár-Szabó Zoltán: Tetten érhetetlen szavak. Nyelv és történelem Paul de Mannál. Ráció, Budapest, 2007.

Deleuze, Gilles: A mozgás-kép. Film 1.; Az idő-kép. Film 2. Fordította Kovács András Bálint. Palatinus, Budapest, 2008.

Eisenstein, Szergej: A filmforma dialektikus megközelítése. Ford. Szilágyi Zsuzsa. In Uő: Válogatott tanulmányok. Budapest, Áron Kiadó, 1998. 115–131.

Pasolini, Pier Paolo: A költői film. In uő: Eretnek empirizmus. Osiris, Budapest, 2007. 211-233.

Bódy Gábor: Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában. In uő: Egybegyűjtött filmművészeti írások. I. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. 140–156.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai – Az európai művészfilm 1950-1980. Új Palatinus, Budapest, 2010.

Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002.

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.

Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. Osiris, Budapest, 2002.

Zalán Vince (szerk.): Budapesti Iskola. Magyar dokumentumjátékfilmek 1973-1984. MADE, Budapest, 2005.

Kapás Zsolt Zsombor: Tekercsváltás? A magyar dokumentumfilm a rendszerváltás korában.Apertúra, 2015. ősz. URL:

http://uj.apertura.hu/2015/osz/kapas-tekercsvaltas-magyar-dokumentumfilm-a-rendszervaltas-koraban/

1. A TECHNIKAI KÉPRÖGZÍTÉS KULTÚRTÖRTÉNETI SZEREPÉNEk ÉRTELMEZÉSE

 

CÉL: Bemutatni, hogy a technikai kép hogyan illeszkedik a kulturális paradigmarendszerbe, felvázolni a kétféle elképzelés (organikus fejlődés, a konvenciók változásának eredménye, illetve az optikai illúziókeltés egyre tökéletesedő módja) lehetőségeit. Megidézni a technikai képről való gondolkodás jelentős teoretikusainak gondolatait, ezek segítségével közelebb jutni a téma megértéséhez.

A dolgozatban jussunk el a képi fordulat mai problematikájához, a virtuális valóság és a digitalizáció kérdésfelvetéseihez.

Térjünk ki egy-egy sajtófotó részletes elemzésére, melynek során az ottlét illúziójának (reprodukció) és az ábrázolás szerepének a kettősségéről tegyünk érvényes megállapításokat.

ALAPFOGALMAK: kommunikáció, kommunikációs modell, kód, jelrendszer, közvetett, mediatizált kommunikáció, kép és valóság, a képek mágikus természete, kép – képsor, fotografikus kép, látás, látásérzékelés tehetetlensége, mozi, mozgókép, film, reprezentáció, ábrázolás, valóságos, valószerű, virtuális valóság, Gutenberg-galaxis, az optikai találmányok nevei

2. A TELEVÍZIÓ VALÓSÁGFELFOGÁSÁNAK ÉRTELMEZÉSE A MÉDIUM                                 MEGJELENÉSÉTŐL A VALÓSÁGSHOW-MŰSOROKIG

 

CÉL: A televíziós valóságábrázolás témakörénél a médiareprezentáció problematikáját járnánk körül. Az őstelevízió strukturális és tartalmi konzekvenciáiból kiindulva jutnánk el napjaink neotelevíziójának kódrendszeréig, felépítéséig, hatásvizsgálatáig – a befogadáselméletek maximális figyelembevételével.

Széles példaeseti skálát felvonultatva kell a feladatot megoldanunk; kereskedelmi és közszolgálati csatorna egyaránt szerepeljen a válogatás szempontjainál.

A dolgozat térjen ki a morális pánik, a médiaetika, a médiapesszimista diskurzus kérdésfelvetéseire is! Minden megállapítás tartalmazzon egy-egy szemleletes példát is!

ALAPFOGALMAK: kommunikáció, kommunikációs modell, tömegkommunikáció, kód, jelrendszer, közvetett, mediatizált kommunikáció, reprezentáció, ábrázolás, valóságos, valószerű, televalóság, show-műsor, műsortípus, neotelevízió, agenda setting, médiatörvény, médiaetika

3. A SZEREPLŐK DINAMIKUSAN VÁLTOZÓ STÁTUSZHELYZETÉNEK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A MOZGÓKÉPI SZÖVEGEKBEN

 

Cél: A dolgozat tárja fel – releváns filmtörténeti és mai mozgóképes példák alapján – a szereplők viszonyrendszerét, a cselekmény menete által megszülető és felbomló szövetségeket, a társas kapcsolatok újrarendeződésének vagy éppen a magánynak dinamikusan kirajzolódó arculatát. Fordítson figyelmet a látvány megszervezésének finom kapcsolódásaira a szereplők jellemzésekor, próbáljon párhuzamokat találni a színészi játék és a filmes ábrázolástechnika között.

ALAPFOGALMAK: szerepjáték, hitelesség, karakter, pozíció, natúr színészek, típus és archetípus, sztár, sztárkultusz, fotogenitás, kameraérzékenység, valóságillúzió megteremtése, Lee Strasberg, Sztanyiszlavszkij, Mejerhold, a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

 

wordpress website design