SZB-A41 A mozgóképelemzés alapjai (Füzi Izabella)
Ajánlott teljesítés: 1. félév
Előadás
Leírás: Az előadás a filmelemzés alapvető fogalmaival ismerteti meg a hallgatókat, olyan szempontokat kínálva, melyek segítenek felismerni a filmforma legfontosabb szervező elveit. A kurzus célja a film formanyelvi sajátosságainak, a mozgókép kifejezési lehetőségeinek a vizsgálata. A félév végére kitűzött cél, hogy a hallgatók ismerjék meg azokat az elemzési szempontokat, amelyek a filmnyelvet alkotó elemek (díszlet, jelmezek, színészi játék, világítás, beállítások, kameramozgás, montázs, hang stb.) kapcsán felvetődnek.
1. Bevezető előadás. A film: a mozgás illúziója
2. A film formanyelve
3. Mise-en-scène 1.: Film és színház (díszletek és világítás)
4. Mise-en-scène 2.: A színészi játék, maszk és kosztüm
5. A tekintet irányítása: elkeretezés, képkompozíció és a kép mélysége
6. A beállítás
7. A mozgó keret és a hosszú beállítás (kameramozgások)
8. A folyamatos vágás és a montázs
9. Hang és kép: zaj, zörej, beszéd, zene
Kötelező olvasmányok:
1. Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Budapest, Palatinus, 2009. 34-113.
2. Duló Károly: A néző filmje. Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 9-136.
SZB-A42 Vizuális kultúra. Bevezetés a filmkultúrába (Pápai Zsolt)
Ajánlott teljesítés: 1. félév
Előadás
Leírás: A kurzus célja megismertetni a hallgatókkal a tömegfilm legalapvetőbb jellegzetességeit és problémáit, továbbá megalapozni azt a háttértudást, amely az ilyen típusú filmek esztétikai befogadásához és értelmezéséhez szükséges. A félév során megvizsgáljuk a tömegfilm sajátos alkotásmódját, műfajiság és a stílus problémáit, illetve a műfaji filmek néhány tipologizálási lehetőségét.
1. A filmelbeszélés befogadásának problémái. Sémák az elbeszélésben.
2. Mozgókép-tipológiák. Elbeszélő és nem elbeszélő film.
3. Játékfilm és dokumentumfilm. A fikciós filmek dokumentumértéke.
4. A film mint ipar. A film és a kultúripar. Archetípusok a filmkultúrában.
5. A műfajok rendszere. A műfajok élete.
6. Mesélő, kvázi-ábrázoló műfajok, és a kifejtett kaland. A mítoszok szociológiája.
7. A kifejtett kaland 2.: bűnügyi filmek.
8. Stílusfilm kontra műfajfilm. A film noir narratív és stílusfogásai.
9. Fantasztikus filmek.
10. Műfajelméletek.
Kötelező filmek: Lumière fivérek: A megöntözött öntöző (1895); Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902); Edwin S. Porter: A nagy vonatrablás (1903); Lewin Fitzhamon: Rover, a megmentő (1905); Viking Eggeling: Diagonális szimfónia (1924); Robert Florey–Slavko Vorkapich–Gregg Toland: A 9413-as számú hollywoodi statiszta élet és halála; Kertész Mihály: Casablanca (1942); Billy Wilder: Sunset Boulevard (1950); Alfred Hitchcock: Psycho (1960) és Madarak (1963); Tarr Béla: Hotel Magnezit (1978); Stanley Kubrick: A ragyogás (1980); Peter Greenaway: Csobbanás (1984)
SZB-V-Á17 Bevezetés a filmelméletbe (Sághy Miklós)
Ajánlott teljesítés: 2. félév
Előadás
Leírás: a kurzus célkitűzése, hogy áttekintést nyújtson a filmelmélet-történet főbb irányzatairól, iskoláiról. A megközelítésmód két alapvető szempontot foglal magában: egyfelől történelmi személetet, mely a filmelmélet-írók munkáit megjelenésük időrendjének figyelembe vételével tárgyalja, másfelől probléma orientáltságot, miszerint az újra és újra megjelenő elméleti kérdések (mint pl. a film valósághoz való viszonya) egymással összefüggésben, egymással dialógusba állítva kerülnek tárgyalásra. A kurzus főbb témakörei: 1. a film mint médium 2. a film valósághoz való viszonya 3. a film és az avantgárd elméleti elképzelések 4. a film és a montázs 5. a szerző megjelenése 6. strukturalizmus módszerei a filmelméletben 7. a kritikai szempontok megjelenése a filmelméletben
1 A filmelmélet helye a filmtudományban
2 Medialitás; a film médiuma
3 A film jelteremtő apparátusa
4 A kezdetektől az első filmelméleti munkákig
5 Avantgard filmelméletek
6 Az orosz montázselméletek (Vertov, Kulesov, Pudovkin, Eisenstein)
7 Formanyelvi megközelítés (Balázs Béla, Rudolf Arnheim, Hugo Münsterberg)
8 Filmelméleti realizmus (André Bazin, Siegfried Kracauer)
9 A szerzői elmélet
10 Strukturalizmus és filmszemiotika (Christian Metz)
11 Pszichoanalízis és filmelmélet
12 Feminizmus és filmelmélet
Kötelező olvasmányok:
Nemeskürty István: A mozgókép esztétikája a kezdetektől az első filmelméleti könyvekig (1907-1915). In: Filmtudományi Szemle 1. Magyar Filmtudományi Intézet, Budapest, 1972. 41-67.
Richter, Hans: A dada és a film. In: Metropolis, 2000/3. 44-46.
A futurista film kiáltványa. In: Metropolis, 1997tél – 1998 tavasz. 10-12.
Eisenstein, Szergej: Montázs 1938. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Áron Kiadó, Budapest, 1998. 151-184.
Balázs Béla: Látható ember. A film szelleme. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 52-61., 62-69., 159-171.
Arnheim, Rudolf: A film mint művészet. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. 17-38.
Bazin, André: A fénykép ontológiája (16-23.), A filmnyelv fejlődése (24-43.), Tilos a montázs (48-59.) In: Bazin: Mi a film? Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Truffaut, Francois: A szerzők politikája. In: Francois Truffaut. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 67-74.
Metz, Christian: A denotáció problémái. Ill. A film strukturális vizsgálata. In: A mozgókép szemiotikája. Szerk. Hoppál Mihály – Szekfű András. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtára, Budapest, 1974. 73-99., 101-115.
Baudry, Jean-Louis: Az apparátus. In: Metropolis 1999/nyár 10-23.
Doane, Mary-Ann: Film és maszk. A női néző elmélete. In: Metropolis 2000/4 24-36.
SZB-V-Á18 A fotográfia elmélete és története (Vörös Csaba)
Ajánlott teljesítés: 2. félév
Előadás
Leírás:
A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a fotográfia kultúrtörténeti fejlődésével, a képzőművészeti fotóhasználat jelentős alkotóival, hozzásegíteni őket a fénykép által felvetett művészetfilozófiai kérdések megértéséhez.
1. Fotótipológia (A fotográfia lehetséges rendszerezése)
2. A fotográfia felfedezése és első ötven éve (A fotográfia kultúrtörténeti jelentősége, Az első technikai képalkotás, A fotográfia felfedezése és első ötven éve, A fotográfia felfedezése)
3. A fotográfia felfedezése és első ötven éve (Kamera- és printingszintaxis a 19. század végéig, Marey és Muybridge mozgástanulmányai)
4. A fotográfia felfedezése és első ötven éve (Kronofotográfia [időfényképezés] és zoopraxiszkóp, a kezdeti művészi törekvések technikai korlátai, kompozit képek, művészi értékű portrék, Nadar, Carroll, Cameron)
5. A piktorializmus és a fotószecesszió (1892-1910) (A fotóművészet megszületésének fotótörténeti háttere, A kattingatók és a fotóamatőrök, Az alkalmazott fotográfia médiuma a fotóreprodukció, nem a fénykép)
6. A piktorializmus és a fotószecesszió (1892-1910) (A festői fotográfia jellemzői, A piktorialista kamera- és printingszintaxis, Naturalista fotográfia Angliában [1886–1891] és a Linked Ring Brotherhood szimbolista fotográfiája [1892–1910])
7. A piktorializmus és a fotószecesszió (1892-1910) (Emerson és a naturalista fotográfia [1886-1891], A Linked Ring Brotherhood szimbolista fotográfiája [1892-1910])
8. A piktorializmus és a fotószecesszió (1892-1910) (Az amerikai fotószecesszió [1902–1910], Stieglitz és a fotószecesszió, a fotószecesszió stílusjegyei)
9. Kiútkeresés a piktorializmus zsákutcájából (1910–1916)) (Stieglitz és Coburn, Paul Strand, Edward Weston, Imogen Cunningham, a tiszta fotográfia stílusjegyei és ezek összefoglalója: Ansel Adams, A tiszta fotográfia stílusjegyei, Ansel Adams)
10. Szubjektív dokumentarizmus, lírai fotográfia Európában (Az amerikai tiszta fotográfia és az európai modern fotográfia különbségei, képzőművészeti fotóhasználat, a szubjektív dokumentarizmus stílusjegyei)
11. Szubjektív dokumentarizmus, lírai fotográfia Európában (Atget, az eltűnő Párizs megörökítője, Lartigue, a „csodagyerek”, Sudek, Prága lírikusa
12. Szubjektív dokumentarizmus, lírai fotográfia Európában (André Kertész önvallomásai, Cartier-Bresson és a „döntő pillanat”)
13. Új irányzatok az amerikai fotóművészetben a II. világháború után (A tiszta fotográfia újrafogalmazása: az absztrakt fotó, Absztrakt fotó, A szubjektív dokumentarizmus amerikai változata: a Street Photography, A Street Photography stílusjegyei, A Street Photography képviselői)
14. Új irányzatok az amerikai fotóművészetben a II. világháború után (Fotós sztárok provokatív kultúrakritikája, A sztárfotográfia stílusjegyei, Arbus, Avedon, Leibovitz, Nemi szerepek: Mapplethorpe és Sherman)
Kötelező olvasmányok:
Newhall, Beaumont: The History of Photography. The Museum of Modern Art, New York, N.Y., 1997
Mißelbeck, Reinhold: A 20. század fotóművészete. Museum Ludwig, Köln. Taschen – Vincze Kiadó, Budapest, 2002.
Koetzle, Hans-Michael: Fotóikonok. Képek és történetük 1. 1827–1926. Taschen – Vincze Kiadó, Budapest, 2003.
Koetzle, Hans-Michael: Fotóikonok. Képek és történetük 2. 1928–1991. Taschen – Vincze Kiadó, Budapest, 2003. 8–17.,
Szilágyi Gábor: A fotóművészet története (A fényrajztól a holográfáig), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Budapest.
Kincses Károly: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel? Magyar Fotográfiai Múzeum, 2000.
SZB-V-Á182 A fotográfia elmélete és története (Vörös Csaba)
Ajánlott teljesítés: 3. félév
Szeminárium
Leírás: Az előadáshoz kapcsolódó gyakorlati foglalkozás, fotók készítése és elemzése.
SZB-V-Á19 A szemiotika alapjai (Dragon Zoltán, Török Ervin)
Ajánlott teljesítés: 2. félév
Előadás
Leírás:
Az elméleti alapozó kurzus olyan ismereteket és technikákat mutat be, „amelyek lehetővé teszik annak meglátását, hol vannak jelek, annak meghatározását, ami jellé teszi őket, kapcsolataik, összekapcsolódásuk törvényét.” (Foucault) A szemiotika alapfogalmainak, történetének, illetve a jelentéskutatások 19-20. századi eredményeinek áttekintése után, a kurzus a szemiotika történetének két legjelentősebb állomásaként Ch. S. Peirce dinamikus modelljével, ill. F. de Saussure dichotómiára épülő jelelméletével ismertet meg; majd miután a hatvanas évek szemiotikáját a francia strukturalizmus tágabb kontextusában elhelyezi, nyomon követi a szemiotika dekonstruálásának folyamatát. (Barthes, Kristeva, Derrida, Lacan).
Kötelező olvasmányok:
Roland Barthes: Világoskamra, Európa, Mérleg, 1985.
Roland Barthes: Mitológiák, Európa, Mérleg, 1983.
A modern irodalomtudomány kialakulása. Szerk. Bókay Antal – Vilcsek Béla, Osiris, 1998. különösen a 401-605. oldalak
Michel Foucault: A szavak és a dolgok, Osiris, 2000.
Roman Jakobson: „A nyelvi jel” in Hang – Jel – Vers, Gondolat, 1969, 93-132.
A jel tudománya. szerk. Horányi Özséb, Gondolat, 1975.
Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához. Szerk. Kárpáti Eszter, Aula, 2003.
Susan Sontag: A fényképezésről, Európa, Mérleg, 1999.
Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, Gondolat, 1977.
SZB-V-Á20 Statikus képek elemzése (Milián Orsolya)
Ajánlott teljesítés: 2. félév
Szeminárium
Leírás: A kurzus az állóképek értelmezési módjaiba, elemző fogalomkészleteibe vezet be. A szeminárium az alapvető interpretációs fogalmi eszköztár (kompozíció, perspektíva, szín, tér- és időszerkezet, történetábrázolás, stb.) elsajátítását valamint az elemzőkészség fejlesztését célozza.
Kötelező olvasmányok: Josef Albers: Színek kölcsönhatása. A látás didaktikájának alapjai (részletek); Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak (részletek); René Berger: A festészet felfedezése I-II. (részletek); Wendy Steiner: Narrativitás a festészetben; Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat. Marcel Duchamp (részletek); Gisbert Kranz: Der Blindensturz (The Parable of the Blind); William Carlos Williams: Tájkép a lezuhanó Icarusszal.
SZB-V-Á21 Intermedialitás (Tóth Zoltán)
Ajánlott teljesítés: 5. félév
Előadás
Leírás: Noha a képregény magyar elnevezésében az irodalommal, textualitással való rokonságot hangsúlyozza, a vele egy időben született film kölcsönhatásában tárgyalható a legtermékenyebben. Az előadás azt mutatja be, hogy a képregény egyfelől a film szintaktikájának, hatásmechanizmusának az esszenciális kivonata, másrészről nagyon is különbözik attól (például a keretezés szabadságában). Vagyis a képregény nem pusztán előtanulmány a filmhez, hanem sokkal inkább olyan kontrollmédium, mely a filmolvasás és filmkészítés alternatív formáit tárolja. A képregény intermediális tapasztalata arra hívja fel a figyelmet a filmmel kapcsolatban, hogy nem létezik a kép eredendő tiszta originalitása, a tiszta médium elképzelése fikció.
1. Miért lehet képregény kultúrát oktatni az egyetemen? Változó kultúrafogalom. Kánon-viták és kulturális fordulat. A populáris és az elit dialektikus harca. Urbánus folklór.
Shusterman, Richard: Pragmatista esztétika. Kalligram, Pozsony 2003.
2. A képregény története I. A kezdetektől az 1930-as évekig.
Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában. Bp., Kertész Kiadó és Nyomda, 2007. 1-60.
Kubiszyn Viktor: Állókép-birodalom. jegyzetek a képregényről.
http://beszelo.c3.hu/04/11/16kubiszyn.htm
Kötelező képregény: Winsor McCay: Little Nemo
3. A képregény története II. Az 1930-as évektől az 1980-as évekig. Az amerikai underground és mainstream képregény. Egy paradigmatikus típus: superhero comic.
Király Jenő: Erotikus ideálok (Superman). In Filmvilág, 1992/09. 4-9.
Kötelező képregény: Frank Miller: Year One, Alan Moore: Watchmen
4. Comic novel tabló: Spiegelman, Eisner, Miller, Satrapi.
Varró Attila: Cult-comics. Válogatott képregényes írások. Mozinet-könyvek. Bp., 2007. 33-41., 73-81.
Kötelező képregények: Spiegelman: Maus, Miller: Sin City, Eisner: Contract with God, Satrapi: Persepolis
5. A képregény európai trendjei. A magyar képregény története.
Kiss Ferenc: A képregény születése és halála Magyarországon. Beszélő, 2005/1.
http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-kepregeny-szuletese-es-halala-magyarorszagon
Tóth András György: A film nyelvrokona. A francia képregény. Filmvilág, 1996. július
http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=108
Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában. Bp., Kertész Kiadó és Nyomda, 2007.
Kötelező képregény: Kockás 39. szám, Zórád Ernő: Sztrogof Mihály
6. A japán képregény-kultúra. A manga műfajai és története.
Schmidt, Jérome – Delpierre, Hervé Martin: Manga. Bp., Jószöveg Műhely Kiadó, 2006.
7. A szerzői japán manga. Kiemelt alkotók: Tezuka Oszamu, Otomo Kacuhiro, Siro Maszamune
Varró Attila: Cult-comics. Válogatott képregényes írások. Mozinet-könyvek. Bp., 2007. 191-246.
Kötelező képregény: Kacuhiro: DoMu, Maszamune: Kokaku Kidotai
8. Bevezetés az intermedialitás elméletébe.
Sándor Katalin: A médiumköziség kérdéseihez II. In Iskolakultúra, 2006/2.
http://www.tki.pte.hu/ikultura/documents/2006/12/repertorium2006.pdf
9. Képek tipológiája. Képregény és film grammatikája.
Fischer Gábor: Képregény és képbeszéd. In Enigma, 9. évfolyam, 40. szám, 47-74.
Peters, Benoît: A képregény – egy sajátos nyelv. In Enigma, 9. évfolyam, 40. szám, 90-96.
10-11. Köztes médiumok: animációs film, webcomic, videojáték.
Varga Zoltán: Határtörlések. Az élőszereplős és az animációs film keveredése és átmeneti formái. Metropolis, XIII. évf. 1. szám
Fehér Katalin: A webcomic avagy az online képregény. Médiakutató, 2007/ tavasz
http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_01_tavasz/04_webcomic_online_kepregeny/01.html
SZB-V-Á212 Intermedialitás szeminárium: színház és film (Kérchy Vera)
Ajánlott teljesítés: 6. félév
Szeminárium
Leírás: A film és a színház médiumainak összehasonlítása, az elméleti szövegek olvasása és az intermediális példák, a színházat idéző filmek elemzése során olyan vizsgálati szempontok vezérelnek, mint a kétféle reprezentációs forma valósághoz való viszonya, a kereteik között megteremtődő valóság létfeltételei, a filmes és a színházi perszonázs ontológiai különbségei, magának a mediális idézés mozzanatának kísérteties, dekonstruktív jellege, valamint az egyes filmeken megjelenő teatralitás – mint a különböző posztmodern elméleti diskurzusok – metaforájának tanulmányozása.
I. INTERMEDIALITÁS, IDÉZÉS, ÁTJÁRÁS
1. Sándor Katalin: Közelítések a médiumköziség kérdéseihez I. Iskolakultúra 2006/1
2. Pethő Ágnes: Ekphraszisz. In uő: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003. 237-250.
II. ONTOLÓGIAI MEGHATÁROZOTTSÁG:
A) REPREZENTÁCIÓ\JELENLÉT
3. André Bazin: Színház és film. In uő: Mi a film? Osiris Kiadó, Budapest, 2002, 101-145.
4. Susan Sontag: Film és színház. In. A film és a többi művészet. Gondolat, Budapest, 1977. 352-378.
B) IMAGINÁRIUS\ÖNREFLEXÍV
IMAGINÁRIUS FILM, ÖNREFLEXÍV SZÍNHÁZ:
5. Christian Metz: A képzeletbeli jelentő, ford: Józsa Péter. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1981. 77-89.
6. Jean-Louis Baudry: Acting: Stage vs. Screen. In Theater and Film. A Comparative Anthology, Yale University Press, New Haven and London 352-360.
7. Glenn Willmott: Egy sartre-i radikális médium vonzatai: a színháztól a filmig. Metropolis, 2004/3.
8. A maconi gyermek
IMAGINÁRIUS SZÍNHÁZ:
9. Darida Veronika: Sartre és az imaginárius színház. Világosság, 2006/4
10. Helga Finter: A posztmodern színház kamera-látása
http://www.literatura.hu/szinhaz/posztmodern.htm
III. TEATRALITÁS A FILMEN
11. Mary Ann Doane: Film és maszk. Metropolis, 2000/4. 24-36.
12. Cronenberg: Tágra zárt szemek
SZB-V-Á22 Média, kommunikáció és populáris kultúra (Tóth Benedek)
SZB-V-Á231 Kísérleti filmek (Kérchy Vera)
Ajánlott teljesítés: 5. félév
Előadás
Leírás: A kurzus során azt vizsgáljuk, hogy a film milyen aspektusait teszik kérdéssé a kísérleti filmek. Szemiotikai kérdések mentén, melyek a jelölő és a jelölt viszonyát kutatják, reprezentációelméleti kérdéseken át a valóság-fikció oppozíciós párt vizsgálva vagy a film médiumára koncentrálva, annak jellegzetességeit kutatva igyekszünk ráhangolódni a kísérleti filmek kérdésirányaira. Első sorban a magyar neoavantgárd – különösen a BBS – filmjei állnak fókuszunkban, de kitekintünk az avantgárd gyökerei mentén, illetve a kortárs kísérleteket elemezve az experimentalizmus nemzetközi színterére is.
I. Európai avantgárd: formalista és narratív kísérleti film:
1. Peter Wollen: A két avantgárd, Apertúra 2006 tél
2. N Bandi: Viking Eggeling „Diagonális szimfóniája”, F.I.L.M., Képzőművészeti Kiadó, Bp, 66-74. – Eisenstein: Montázs, Válogatott tanulmányok, Áron Kiadó, Bp, 1998, 151-168.
II. „A transzparens stílus” – magyar neoavantgárd (BBS):
3. Bódy Gábor: Amerikai anzix (1975) – Gelencsér Gábor: A transzparens stílus, G.G.: A Titanic zenekara, Osiris, Bp, 2002. 382-402. – Beke László: A kísérleti film: definíciós kísérlet, B.L.: Médium/elmélet. Tanulmányok 1972-1992, Bp, Balassi K.-BAE Tartóshullám – Intermedia, 188-198.
4. Bódy: A harmadik (1971), Jeles: Montázs – Bódy: Jelentéstulajdonítás a kinematográfiában, Bódy Gábor életműbemutató, Bp, 1987. 298-317. – Török Ervin: Nyomvétel, túldetermináció és a látvány, Apertúra 2008 tél http://www.apertura.hu/2008/tel/torok
5. Erdély: Verzió(1981) – Erdély: Montázs-éhség, F.I.L.M. Képzőművészeti Kiadó, Bp, 139-152. – Tóth Zoltán János: „Montázsgesztus és igazságeffektus”, Metropolis 2007/4. 80-91.
6. Jeles: Álombrigád (1985) – Jeles: Teória és akció, Töredékek Jeles András Naplójából, 1993. 39-44. – Gregus Zoltán: Az idegenség képei Jeles András filmjeiben, Aperturta 2009 nyár http://apertura.hu/2009/nyar/gregus
III. Határátlépések a posztmodernben:
7. Halász Péter: Herminamező (2005) – Varga Balázs: Határértések, Muszter 2006. március
http://epa.niif.hu/00300/00373/00026/hatarert.html – Koltai Tamás: Film, színház, valóság
http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8591
Forgách András: Személyes kozmoszok
http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8559, 2006
8. Ács Miklós: Shocking (2006) – Zizek: Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem! Apertúra 2006 ősz
http://apertura.hu/2006/osz/zizek – Beke László: “Kijöttél a moziból, de nem vagy még mindenen túl”. A kőbányai Filmstúdióról, Filmkultúra XXI. évf. 6. sz., 1985. június
IV. A kísérletezés népszerűsítése a nemzetközi színtéren:
9. Trier, Lynch – Dogma 95 kiáltvány, Metropolis 2006/2 – Janisch Attila: Belvilági birodalom (Inland Empire) Filmvilág 2007/11
http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9167
SZB-V-Á24 Adaptációk 1. (Sághy Miklós)
Ajánlott teljesítés: 4. félév
Előadás
Leírás:
Az Adaptációk című kurzus elsődleges célja, hogy betekintést nyújtson a film és irodalom kölcsönviszonyának rendszerébe. Ennek során elsősorban az irodalmi művek filmes adaptációinak a gyakorlata kerül előtérbe, valamint, jóllehet kisebb hangsúllyal, de az irodalmi művek filmszerű jellemvonásainak problémái is tárgyalásra kerülnek majd az órákon. A kurzus főbb témakörei: 1. prózai szövegek adaptációja 2. lírai szövegek adaptációja 3. drámai szövegek adaptációja 4. irodalmi szövegek filmszerűsége.
Kötelező filmek:
Andrej Tarkovszkij: Solaris
David Hugh Jones: A per
Gothár Péter: Idő van
Gothár Péter: Tiszta Amerika
Huszárik Zoltán: Szindbád
Julie Taymor: Titus
Koltay Lajos: Sorstalanság
Michelangelo Antonioni: Nagyítás
Orson Welles: A per
Surányi András: Film
Szász János Witman fiúk
Kötelező szépirodalom:
Mándy Iván: Diákszerelem
Mészöly Miklós: Film
Guy de Maupassant: Kirándulás
Csáth Géza: Anyagyilkosság
Julio Cortazar: Nagyítás
Stanislaw Lem: Solaris
Krúdy Gyula: Szindbád-történetek
Franz Kafka: A per
Kertész Imre: Sorstalanság
Esterházy Péter: Idő van
William Shakespeare: Titus Andronicus
Kötelező szakirodalom:
Vajdovich Györgyi: Irodalomból film. A filmes adaptáció néhány kérdése. In: Nagyvilág 2006/augusztus 678-692.
Török Ervin: Az individualitás kérdése Kafka és Welles Perében. In: http://apertura.hu/2007/tavasz/torok
André Bazin: A nyitott filmművészetért. Az átdolgozás védelmében. In: Uő: Mi a film. Osiris, Bp., 2002. 79-101.
Füzi Izabella – Török Ervin: Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd? In: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe.
(http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/tankonyv/tartalom.html)
Győrffy Miklós: Szerepcsere vagy munkamegosztás? Az irodalmi és mozgóképes elbeszélés száz éves együttélése. In: Uő. A tizedik évtized. Palatinus, Budapest, 2001. 5-53.
SZB-V-A24 Adaptáció 2. (Sághy Miklós)
Ajánlott teljesítés: 5. félév
Előadás
Leírás:
Az Adaptációk című kurzus elsődleges célja, hogy betekintést nyújtson a film és irodalom kölcsönviszonyának rendszerébe. Ennek során elsősorban az irodalmi művek filmes adaptációinak a gyakorlata kerül előtérbe, valamint, jóllehet kisebb hangsúllyal, de az irodalmi művek filmszerű jellemvonásainak problémái is tárgyalásra kerülnek majd az órákon.
Kötelező filmek:
Spike Jonze: Adaptáció
Pálfy György: Taxidermia
Török Ferenc: Koccanás
Ferenczy Gábor: A barátkozás lehetőségei
Jeles András: Angyali üdvözlet
Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché
Alföldi Róbert: Nyugalom
Kötelező olvasmányok:
Susan Orlean: Az orchideatolvaj.
Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába; Hullámzó Balaton
Spiró György: Koccanás.
Bodor Ádám: Sofőrünk egy rosszabb napja; Fülledt reggel; A barátkozás lehetőségei; És akkor majd látjuk egymást
Madách Imre: Az ember tragédiája
Weöres Sándor: Psyché.
Bartis Attila: Nyugalom.
SZB-Film-D11 Filmtörténet: A klasszikus film története (Pápai Zsolt, Füzi Izabella, Tóth Zoltán János)
Ajánlott teljesítés: 1. félév
Előadás
Leírás:
A kurzus célja a némafilmkorszakban, illetve a hangosfilm első szakaszában (az 1945-ig tartó időszakban) lejátszódó fontosabb jelenségek megismertetése a hallgatókkal. Problémacentrikus megközelítést alkalmazunk, és olyan témákat vizsgálunk, mint a filmes elbeszélés kialakulása; az intézményes ábrázolási mód megszületése, és az annak alternatívájaként jelentkező avantgárd mozgalmak elmélete; a harmincas évek realizmusának kérdései.
SZB-Film-D12 A modern film története (Pápai Zsolt)
Ajánlott teljesítés: 2. félév
Előadás
Leírás:
A kurzus célja a filmművészeti modernizmus jellegzetességeinek bemutatása, kivált David Bordwell, Kovács András Bálint és Gilles Deleuze elméleteinek segítségével. A kurzus során sorra vesszük a filmművészeti modernizmus filmtörténeti előzményeit, megkíséreljük a modern filmet elhatárolni a klasszikustól, továbbá felvázolunk néhány szerzőfunkciót.
SZB-Film-D13 Filmtörténet: A posztmodern film története (Pápai Zsolt)
Ajánlott teljesítés: 3. félév
Előadás
Leírás:
A kurzus célja a kortárs film – az európai újhullámok levonulásától napjainkig tartó időszak – különböző irányainak, néhány alapvető tendenciájának, problémájának a megvizsgálása elsősorban stílustörténeti, másodsorban intézménytörténeti megközelítésben. Főbb témakörök: a művészfilmben a modernizmus pozícióvesztését követő átrendeződés, illetve a modernizmus utóvédharca; a hetvenes évek Hollywoodi Reneszánsza és az új-hollywoodi korszak, továbbá a lokalitás és globalitás kérdései a kortárs filmben.
SZB-Film-D14 Filmtörténet: Magyar filmtörténet (Pápai Zsolt)
Ajánlott teljesítés: 5. félév
Előadás
Leírás:
A két féléves kurzus első részében a kezdetektől a hatvanas évek végéig tekintjük át a magyar film történetét, elsősorban az intézmény- és a stílustörténetre koncentrálva, de bizonyos témákhoz kapcsolódva – kivált az 1945 előtti időszakra vonatkozóan – műfajtörténeti problémákat is megvizsgálunk.
Fogalmak: irodalmi film, operettfilm, filmszkeccs, melodráma, vígjáték, az első filmstúdiók (Hunnia Biográf, Star, Corvin, Janovics stúdió), mozirevízió, Filmipari Alap, kvóta, Országos Nemzeti Filmbizottság, zsidótörvények, „magyar noir”, „népies film”, glamúresztétika, Röpirat a magyar filmművészet ügyében, Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat, Híradó- és Dokumentumfilm Vállalat, MOKÉP, Központi Dramaturgia, tervutasításos rendszer, termelési film, nevelődési film, szabotázsfilm, kihallgatás-dramaturgia, Filmfőigazgatóság, drámai-expresszionista (a magyar filmben), lírai-neorealista stílus (a magyar filmben), „homo moralis”, parabola, Művelődéspolitikai irányelvek, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, a filmgyártás decentralizációja, kérdező (vagy cselekvő) film, „így jöttem-film”, utólagos cenzúra, „három T”, BBS, reformizmus, társadalmi dráma, jancsói modell, bekerítés-megkerülés, folklorisztikus avantgárd, „parasztbarokk”, szatíra, esztétizmus
Kötelező filmek:
Korda: Az aranyember
Gaál: Meseautó; Székely: Café Moszkva
Kalmár: Halálos tavasz; Tóth: 5 óra 40
Fejős: Ítél a Balaton és Tavaszi zápor; Szőts: Emberek a havason
Radványi: Valahol Európában; Gyarmat a föld alatt
Máriássy: Egy pikoló világos; Herskó: Vasvirág
Fábri: Körhinta; Makk: Ház a sziklák alatt
Gaál: Sodrásban; Szabó: Álmodozások kora
Jancsó: Szegénylegények; Kovács: Hideg napok és Falak
Kósa: Tízezer nap; Sára: Feldobott kő
SZB-Film-D15 Filmtörténeti szeminárium (Pápai Zsolt)
Ajánlott teljesítés: 6. félév
Szeminárium
Leírás:
A kétféléves kurzus második részében a hatvanas évek végétől napjainkig tekintjük át a magyar film történetét, elsősorban az intézmény- és a stílustörténetre koncentrálva, de bizonyos témákhoz kapcsolódva műfajtörténeti problémákat is megvizsgálunk.
1. A BBS első évtizede. A népi kultúra többcélú stilizációja a fiatalok munkáiban.
2. Bevezetés a hetvenes évek magyar filmművészetébe: esztétizmus, dokumentarizmus, experimentalizmus.
3. Dokumentarista irányzatok a hetvenes években – a Szociológiai kiáltványtól a budapesti iskoláig.
4. Experimentalizmus és a dokumentarista stílus reflexiója (Bódy, Jeles, Erdély).
5. Történelmi parabolák, nemzedéki közérzetfilmek, „ötvenes évek filmek”
6. Új érzékenység, posztmodern és misztika a nyolcvanas–kilencvenes években.
7. Kis magyar apokalipszisek. A nyolcvanas–kilencvenes évek fekete szériája.
8. Drámai és groteszk stilizáció a nyolcvanas években. Non-professional és független filmek a nyolcvanas–kilencvenes években. A kortárs magyar film tendenciái.
9. A magyar populáris film a szocializmus idején.
10. A magyar animációs film történetének vázlata.
Kötelező filmek:
Kósa: Tízezer nap; Sára: Feldobott kő
Makk: Szerelem; Huszárik: Szindbád; Huszárik: Elégia
Dárday: Jutalomutazás; Sára: Cigányok; Wilt: Ságpuszta 1970; Jeles: Meghallgatás
Jeles: A kis Valentino; Bódy: Amerikai anzix
Gothár: Megáll az idő; Szabó: Mephisto
Bódy: Kutya éji dala; Xantus: Eszkimó asszony fázik
Tarr: Kárhozat; Tarr: Hotel Magnezit; Janisch: Árnyék a havon
Szomjas: Falfúró; Fliegauf: Beszélő fejek; Mispál: Angst; Szénási: A mázlista; Pálfi: Hukkle
Jankovics: János vitéz; Kovásznai: Habfürdő
SZB-Film-D21 A montázs (Tóth Zoltán)
Ajánlott teljesítés: 4. félév
Előadás
Leírás: A kurzuson az alapvető montázs-elméleteket és a rájuk adott válaszokat tárgyaljuk, különös tekintettel az orosz avantgárdra és a magyar neoavantgárdra. Továbbiakban arra is kíváncsiak vagyunk, hogy menyiben tekinthető a montázs a kortárs képi kultúrában filmtörténeti relikviának, mi a mai státusza és milyen szerep jut neki a társművészetekben.
1., Alapvetések a montázs fogalmával kapcsolatban. A filmes montázs kialakulásának története.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Bp., Osiris, 2001. 82-99.
II. Eizenstein montázstipológiája
2., Az orosz montázsfilm megszületése. Formalizmus és avantgárd.
Bárdos Judit: Az attrakciók montázsától az intellektuális film elméletéig. In Szergej Mihajlovics Eisenstein filmjei és filmelmélete. Metropolis, 1998/3.
Thompson – Bordwell: A film története. (ford. Módos Magdolna) Bp. Új Palatinus Könyvesház Kft. 2007. 144-166.
Filmek: Glumov naplója (1923), Október (1928)
3., Az eisensteini montázs esztétikai ideológiája
Eisenstein: A film negyedik dimenziója. (ford. Félix Pál) In Eisenstein, Sz. M.: A filmrendezés művészete. Válogatott tanulmányok. Bp., Gondolat, 1963.
Eisenstein: A forma materialista megközelítésének a kérdéséhez. In Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Bp., Áron Kiadó, 1998. 63-70.
Eisenstein: A filmforma dialektikus megközelítése. In Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Bp., Áron Kiadó, 1998. 115-131.
Eisenstein: A filmszerűség elve és a képírásjel (1929). (ford. Félix Pál) In Sz. M. E.: A filmrendezés művészete. Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., bevezető tanulmány Nemeskürty István. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1963.
Filmek: Patyomkin páncélos (1925), Sztrájk (1925)
4., A montázs eisensteini rendszere
Eisenstein: Montázs (1938). (ford. Berkes Ildikó) In Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Bp., Áron Kiadó, 1998.
Eisenstein: Montázstípusok. In Eisenstein: Forma és tartalom. I. Bp., Filmtudományi Intézet, 1964, 111-123.
III. A vertikális montázs
5.,
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Bp., Osiris, 2001. 110-130.
IV. Különvélemény
6., A montázs szemiotikai megközelítése
Lotman, J. M.: Montázs. In Filmszemiotika és filmesztétika. Bp., Gondolat, 1977.
7., Realista és a montázsfilm harca
Bazin, André: Az egymásra fényképezés élete és halála. In uő Mi a film? Bp., Osiris, 2002. 44-48.
Bazin, André: Tilos a montázs. Uo. 48-60.
Bazin, André: A filmnyelv fejlődése. Uo. 24-44.
Filmek: Flaherty: Nanook, az eszkimó (1922), Berger: A bagdadi tolvaj (1940, Lamorisse: A piros léggömb (1956)
8., Egy paradoxon: Vertov
Vertov, Dziga: Cikkek, Naplójegyzetek, gondolatok. Bp., 1973. 107-109., 132-142.,
Gerald Pirog: Ikonicitás és narráció. A Vertov– Eisenstein-vita. In Szergej Mihajlovics Eisenstein filmjei és filmelmélete. Metropolis, 1998/3.
Filmek: Vertov: Ember felvevőgéppel (1929), Három dal Leninről (1934), részletek a Kinopravda híradóiból (1922-25)
V. A magyar neoavantgárd és a montázs
9., Az elsüllyedt sziget. A magyar neoavantgárd kulturális kontextualizálása. Az orosz montázselmélet újragondolása a magyar alkotóknál: Bódy, Erdély, Jeles.
Gelencsér Gábor: A transzparens stílus. In uő: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. Bp., Osiris, 2002.
Peternák Miklós: A magyar avant-garde film. In Peternák Miklós (szerk.): F.I.L.M. Bp., Képzőművészeti Kiadó,1991. 5-55.
György Péter: Az elsüllyedt sziget. Bp., Képzőművészeti Kiadó, 1992. 5-47.
Gelencsér Gábor:
Filmek:
Hajas: Öndivatbemutató (1976), Jeles: Montázs (1979), Erdély: Verzió (1979)
10., Erdély Miklós montázselmélete
Erdély Miklós: Montázsgesztus és effektus. In: Erdély Miklós: A filmről. Balassi kiadó.1995.
Erdély Miklós: Montázs-éhség. In: Erdély Miklós: A filmről. Balassi Kiadó-BAE Tartóshullám-Intermedia. 1995.
Filmek: Erdély: Partita (1974), Erdély: Tavaszi kivégzés (1985)
V. Montázs a társművészetekben
11., Fotó és festészet.
Előzmények: pluriszcenikus képek a középkorban. A dadaista fotómontázstól a ready made-en át az assemblage-ig. A posztmodern montázs-esztétikája. Montázs
Raoul Haussmann, Hannah Höch, Marcel Duchamp, Magritte stb
Színház és montázs.
Finter, Helga: A posztmodern színház kamera-látása,
http://209.85.129.132/search?q=cache:DgeL7icxxNQJ:www.literatura.hu/szinhaz/posztmodern.htm+mont%C3%A1zs+posztmodern&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu
VI. Bazin után. Montázs a kortárs filmben
12., Montázs a kortárs vizuális kultúrában. Digitális esztétika és montázs: CGI technika. Videoklip-kultúra.
SZB-Film-D31 Filmelmélet: Narráció a filmben (Füzi Izabella)
Ajánlott teljesítés: 4. félév
Előadás
Leírás: A kurzus a narratológiai alapfogalmakat a filmi narratívák elemzésében kamatoztatja.
Történet, narrativitás, a korai film
A vizuális narráció sajátosságai. Perspektívaelméletek
A filmi narráció és a nézői tevékenység (Bordwell és Branigan)
A narratív film tagolása
Történet és cselekmény (fabula/szüzsé)
A dramaturgia a narráció szolgálatában
A narrátor és a narráció szintjei
A narráció nézőpont-szerkezete
Tér-idő és elbeszélés
Kötelező olvasmányok:
Gunning, Tom: Nonkontinuitás, kontinuitás, diszkontinuitás: a korai filmek műfajainak elmélete. In A kortárs filmelmélet útjai, 273-319.
Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.
Vizuális és verbális narráció. Szöveggyűjtemény. http://szabadbolcseszet.elte.hu/
Christian Metz: Az elbeszélő film mondattana. In Strukturalizmus I. Szerk. Hankiss Elemér. Budapest, é. n. Európa Könyvkiadó.
Füzi Izabella – Török Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. http://szabadbolcseszet.elte.hu/
SZB-Film-D32 Filmelmélet: Filmkritikai elméletek. Film és írás (Füzi Izabella, Török Ervin)
Ajánlott teljesítés: 3. félév
Szeminárium
Leírás:
Az „academic writing” megfelelője; célja a helyes érvelés, a célratörő és ötletgazdag okfejtés elsajátítása, valamint a különböző műfajú szövegek (esszé, kritika, recenzió, tanulmány) elkészítéséhez szükséges filológiai, idézettechnikai szabályok begyakorlása.
Mestermunka: filmkritika vagy filmtanulmány készítése a félév utolsó órájára (a kritika tárgya egy 2009-ben bemutatott film, mellékeld a filmet a dolgozathoz; a tanulmány témája előzetesen egyeztetendő); minimális terjedelem: 15 ezer leütés.
SZB-Film-D33 Filmelmélet: Feminista filmelmélet. Film és kultúratudomány (Török Ervin)
Ajánlott teljesítés: 5. félév
Előadás
Leírás:
Az előadás három nagy és egymással összekapcsolódó kérdéskört jár körül. Az első a látás és a tekintet történeti és mediális feltételezettségét vizsgálja. A kultúrantropológiai (T. Mitchell, Belting) és médiumkritikai (Martin Jay, Kaja Silverman, Friedrich Kittler) irányultságú szövegek segítségével a látás és a tekintet kulturális és technikai meghatározottságának eltérő vetületeire kérdezünk rá. A megfigyelés és a (belső) reprezentáció egyben a kulturális mássággal való szembesülés történeti formáira történő rákérdezés is, ennyiben a látás és tekintet vizsgálata egyszerre irányul a legkülönfélébb reprezentációs technikák hatására és a (saját) szubjektivitásra.
Az előadás második részében a biológiai és a kulturális nem közötti különbségtétel formáiból indulunk ki egy igen provokatív szöveg kapcsán (Laqueur), amely a biológiai nem kulturális „előállításáról”, különböző modellálásáról beszél. Ezután a nemiség kérdéséről mint társadalmi praxisról (Anne Balsamo, Susan Bordo) és a nemi jegyek filmi reprezentációinak néhány összefüggésére, mint a szomatikus-kulturális ön-definíció kitüntetett területére kérdezünk rá. A harmadik blokkban a látvány mediális meghatározottságának egy, a korábbitól eltérő elképzelését járjuk körül, miszerint a test maga is egy médium. A tömb másik részében a filmi látvány terét mint specifikus tér-tapasztalatot (Liptay) tárgyaljuk.
Az előadás, röviden, a test és látvány viszonyát tárgyalja a történeti antropológia és a technikai médiumok elméletének összefüggésében.
Kötelező olvasmányok:
Timothy Mitchell: Orientalizmus és a kiállítás rendje. Fordította Török Ervin In Apertúra 2009. tavasz, IV. évfolyam, 3. szám (Orientalism and the exhibitionary order. In Visual Culture Reader. Szerkesztette Nicholas Mirzoeff. Routledge, London – New York, 293–303.)
Juhász Péter: Idegenfilm. Az ábrázolás néhány antropológiai kérdése Mel Gibson Apocalypto című filmjében. In Apertúra 2007 ősz.
Robert Stam – Louise Spence: Kolonializmus, rasszizmus és reprezentáció. Fordította Buglya Zsófia. Metropolis 2005/2, 12–28.
Ella Shohat – Robert Stam: A filmművészet Bábel után. Fordította Kis Anna. Metropolis 2005/2, 92–113.
Kittler, Friedrich: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál Budapest, Ráció, 2005.
Martin Jay: Scopic regimes of modernity. In Visual Culture Reader. Szerkesztette Nicholas Mirzoeff. Routledge, London – New York, 1998, 66–70.
Kaja Silverman: „A tekintet”. In Metropolis 1999 nyár. Fordította Szemző Hanna. 24–33
Budapest, 2003.
Thomas Laqueur: A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig. Új Mandátum, Budapest, 2002.
Hilary Radner: Új Hollywood új nője. Gyilkosság gondolatban – Sarah és Margie. Fordította Török Ervin és Mészáros Edit. In Apertúra 2009/2, IV. évfolyam, 2. szám,
Ella Shohat: Nemiség és kultúra a Birodalomban. A filmművészet feminista etnográfiája felé.
SZB-Film-D41 Szakszöveg-olvasó szeminárium (Sághy Miklós)
Ajánlott teljesítés: 4. félév
Szeminárium
Leírás:
A Filmelméleti szövegolvasó című kurzus alapvető célkitűzése, hogy fejlessze a hallgatók azon képességeit, melyek a filmelméleti és filmtörténeti szakszövegek olvasásához, jobb megértéséhez elengedhetetlenek. A félév során tárgyalásra kerülnek és filmelmélet, a filmtörténet valamint a műfajelmélet meghatározó szövegei, szemelvényei, melyek előfeltevés rendszerét, diskurzusba ágyazottságát, alaptéziseit, érvelési módszerét igyekszünk majd a szoros szövegolvasás módszerével feltérképezni, láthatóvá tenni. A kurzus főbb témakörei: 1. általános elméleti szövegek olvasási stratégiái 2. filmtörténeti szövegek olvasási stratégiái 3. műfajelméleti szövegek olvasási stratégiái
1 Willibald Sauerlander: Iconic turn? – Egy szó az ikonoklazmusért. In: A kép a médiaművészet korában. Szerk. Nagy Edina. Bp., L’Harmattan, 2006. 123-146.
2 Susan Sontag: Fényképezésről (A képvilág). Európa, Bp., 1999. 191-224.
3 Roland Barthes: Világoskamra. Európa, Bp., 1985. 7-35.
4 André Bazin: A fénykép ontológiája. In: Uő: Mi a film? Osiris, 1995. 16-23.
5 Rudolf Arnheim: A film mint művészet. Bp., Gondolat, 1985. 17-38.
6 Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. In: Uő. Kommentár és prófécia. Gondolat Kiadó, Bp., 1969. 301-334.
7 André Bazin: A filmnyelv fejlődése. In: Uő: Mi a film? 24-43.
8 Kovács András Bálint: A film művészettörténete.
(http://mek.niif.hu/00100/00125/html/04.htm)
9 Tom Gunning: „Nagyon finom teveszőr ecsettel rajzolták”: a filmes műfajok eredetei. In: A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Bp., Palatinus, 2004. 273-291.
10 Rick Altman: Újrafelhasználható csomagolás. Műfaji termékek és az újrafeldolgozási folyamat. In: Metropolis 1999/ősz 12-33.
11 Judith Hess Wright: A zsánerfilmek és a status quo. In: Tömegfilm a nyolcvanas években. Szerk.: Nagy Zsolt. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. 76-88.
12 Balázs Béla: Ideológiai megjegyzések. In: Uő: A látható ember. A film szelleme. Gondolat, Bp., 1984. 270-294.
SZB-Film-D51 Filmelemzés 1. Formanyelvi elemzés (Füzi Izabella)
Ajánlott teljesítés: 2. félév
Szeminárium
Leírás:
A mozgóképelemzés alapjai című kurzus folytatása: a filmet alkotó alapvető formanyelvi eszközök, eljárások hatásfunkcióinak a tanulmányozása.
1. Állókép/Mozgókép
2. A fény: fotografikus reprodukció, hárompontos megvilágítás (three-point-lighting), fény-árnyék mintázatok, optikák, szín-, telítettség és tónusérték
3. A kompozíció: struktúra, egyensúly, dinamika, vonal, textúra, forma, nagyság- és alakállandóság, perspektivikus rövidülés, átfedés
4. A kamera: szemszögek, kamera látószöge, kameramozgások típusai és funkciói
5. A közelkép:
6. Vágás: tér és idő: belső és éles vágás, mélységszerkesztés, a beállítás tere és ideje, a vászon tere és ideje, a vágás tere, folyamatosság, nézésirányok, tekintetet követő vágás, beállítás-ellenbeállítás, analitikus vágás
7. A montázs: metrikus, ritmikus, tonális, intellektuális
8. A hang: dialógus, monológ, voice on, voice off, hangkommentár, hangalámondás, nondiegetikus hang
Kötelező olvasmányok:
Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. Budapest, Palatinus, 2004.
Kepes György: A látás nyelve. Budapest, 1979.
Bódy Gábor: Filmiskola
SZB-Film-D52 Filmelemzés 2. (Narratív elemzés) (Török Ervin)
Ajánlott teljesítés: 3. félév
Szeminárium
Leírás:
A kurzuson a vizuális narráció alapvető elméleti feltevéseivel és ezeknek az elméleteknek a szótárával ismerkedünk meg. A szeminárium célja, hogy ezeket az elméleteket narratológiai nézőpontú filmelemzésekben applikáljuk.
1. Irodalmi és képi narráció:
Jean Renoir: Une partie de Campagne
Seymour Chatman: Amire a regény képes, de a film nem (és fordítva). In Vizuális és irodalmi narráció. Szerk. Füzi Izabella
Kibédi Varga Áron: Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás. Athenaeum, 1993/I./4.
166-179.
2. Narráció, narratív keretek:
Akira Kurosawa: A vihar kapujában
Tom Tykwer: A lé meg a Lola
Füzi Izabella – Török Ervin: Narráció a filmben. In Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe.
Quentin Tarantino: Kutyaszorítóban (1994)
David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. In A kortárs filmelmélet útjai. Szöveggyűjtemény. Palatinus, 2004. 183-229.
3. Függő beszéd a filmben:
Michelangelo Antonioni: A vörös sivatag
Pier Paolo Pasolini: A költői film. In A film ma. Szerk. Nemeskürty István, Budapest, Gondolat, 1971, 18-33.
4. Filmi fokalizáció és a keret kérdése (másként):
Delmer Daves: Dark Passage
Füzi Izabella – Török Ervin: Filmi fokalizáció és a tekintet. In Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe
5. Színrevitel, térkezelés:
Peter Greenaway: A maconi gyermek
David Bordwell: Színrevitel és stílus In http://www.apertura.hu/2007/nyar/bordwell
Christian Metz: Az elbeszélő film mondattana. In Strukturalizmus I. Szerk. Hankiss Elemér. Budapest, é. N. Európa Könyvkiadó
Pascal Bonitzer: Elkeretezés. In Metropolis 1997 ősz http://emc.elte.hu/~metropolis/9703/BON.html
6. A hang szerepe a filmes narrációban:
Federico Fellini: Róma
Mary Ann Doane: A film hangja: test és tér artikulációja
In http://www.apertura.hu/2006/tavasz/doane/
SZB-Film-D53 Filmelemzés 3. Filmelemzési stratégiák (Füzi Izabella)
Ajánlott teljesítés: 4. félév
Szeminárium
Leírás: A félév során különböző elméleti és kritikai álláspontból megfogalmazott filmelemzéseket olvasunk szorosan. Az óra célja a filmelemzési stratégiák, eljárások „kivonása” e szövegekből, film és szöveg viszonyának („dialógusának”) feltérképezése. A felkészülés része a film és a kijelölt szöveg alapos tanulmányozása.
Az órák munkamódszere (egyben a felkészülés lépései):
1. A szöveg tagolása, a tézismondat megállapítása, az érvelés menetének a rekonstruálása
2. A szöveg főbb fogalmainak és definícióinak listázása
3. A szövegben kifejtett (vagy benne rejlő) elméleti előfeltevések „kiolvasása” (értelmezése)
4. A kritikai gyakorlatnak az elméleti előfeltevésekkel való összevetése
5. Elemzési minták, stratégiák, „trükkök” elsajátítása
6. A stílusra és a szöveg felépítettségére vonatkozó megfigyelések: pontosság, fogalomhasználat, argumentáció, logikai kapcsolatok
7. Szöveg és film párbeszéde (a filmből kiolvasott jelentések és a kontextuális információk viszonya, mennyire „szoros” az elemzés?, idézés, parafrázis, leírás)
8. Az elemzés vakfoltjai
SZB-Film-D54 Filmelemzés 4. (Milián Orsolya)
Ajánlott teljesítés: 6. félév
Szeminárium
Leírás: A kurzus a musical műfajába, elemzési lehetőségeibe vezet be. Számba veszi a klasszikus hollywoodi musical altípusait (show musical, tündérmese-musical, folk musical), a műfaj meghatározó formai, narratív, dramaturgiai eljárásait és azt, ahogyan a zenés forma átfogó társadalmi mítoszokat teremt és termel újra.
Kötelező olvasmányok: Metropolis, 2008/3.; Rick Altman: A musical; Miklós Tibor: Musical! (részletek); Gyenge Zsolt: Tisztelettudó műfajtalankodás.
Kötelező filmek: Martin Scorsese: New York, New York; Bob Fosse: Kabaré; Bob Fosse: Mindhalálig zene; Baz Luhrmann: Moulin Rouge!; Stanley Donen, Gene Kelly: Ének az esőben, Lars von Trier: Táncos a sötétben.
SZB-Film-D61 A film és a társművészetek (Milián Orsolya)
Ajánlott teljesítés: 6. félév
Szeminárium
Leírás: A kurzus a zene, a festészet és a film közti összefonódásokat tárgyalja és elemzi. Történeti és elméleti kontextusokban vizsgálja a filmművészet sajátosságait, az egyes médiumok, művészetek közti konkrét és áttételes átjárásokat. A témák közt műfaj- (az 1945 utáni új zenésfilm műfajok: rockopera, rock and roll filmek, rockumentumok), médium- (a videoklip hatása a filmre) és stílustörténeti elemzések szerepelnek, de a művészeti ágak egymásra hatásának kérdéseit egy-egy életművön belül is vizsgáljuk (pl. Peter Greenaway, Julie Taymor).
Kötelező olvasmányok: Pethő Ágnes: Múzsák tükre (részletek); Rényi András: Dionüszosz tükre. Derek Jarman erotomán hermeneutikája és a Caravaggio-kihívás; Richard Allen: Reprezentáció, illúzió és film; Kibédi Varga Áron: A realizmus alakzatai. Zeuxisztól Warholig; Royal Brown: Modern filmzene; Bíró Yvette: A brutális játék arénájában (Peter Greenaway).
Kötelező filmek: Julie Taymor: Across the Universe; Julie Taymor: Frida; Steven Kloves: Azok a csodálatos Baker fiúk; Anthony Minghella: A tehetséges Mr. Ripley; Derek Jarman: Caravaggio; Peter Greenaway: A Walk Through H; Peter Greenaway: A rajzoló szerződése; Quentin Tarantino: Ponyvaregény; Quentin Tarantino: Kutyaszorítóban.
SZB-Film-D71 A tömegfilm esztétikája (Dragon Zoltán)
Ajánlott teljesítés: 3. félév
Előadás
Leírás: A kurzus olyan alapvető filmelméleti és filmkritikai irányzatokat mutat be, amelyek a tömegfilm bizonyos vonatkozásait (elbeszélésmód, gyártás, befogadás) vizsgálják. A tömegfilm sajátos megnyilvánulási formájának kulturális kontextusba történő helyezése mellett az előadás középpontjában az ideológiakritika, a feminizmus, a pszichoanalízis, a dekonstrukció és a digitális elméletek filmelméleti problematikáinak tárgyalása szerepel, illetve ezen elméletek a tömegfilmen keresztül is egymásra gyakorolt hatásmechanizmusainak vizsgálata. Az előadás nem egyoldalú, “elmélet kontra film” jellegű tematikára épül tehát, sokkal inkább a filmgyártás és a recepció valamint az elméleti alakzatok kölcsönhatására, dialógusára világít rá.
A témák órákra lebontva
• Bevezetés: a tömegfilm fogalma, meghatározása, problematikája, története, gazdasági, kulturális és technikai háttere (2 alkalom)
• A stúdiókorszak: kialakulás, műfajok, stúdióstílusok, kortárs elméleti reflexiók (2 alkalom)
• Strukturalista és formalista megközelítések, filmszemiotikai alapok (Lotman, stb.), valamint a tömegfilmre adott kortárs filmkészítési válaszok
• Filmszemiotikai kiteljesedés és a tömegfilm
• Narratológiai sajátosságok, tendenciák, szerkesztési elvek és ezek elméleti háttere
• Adaptációelmélet: tömegfilm és tömegkultúra; irodalom, festészet, zene
• Pszichoanalízis: Freudtól Lacanig, és tovább; a film és a pszichoanalízis párhuzamos történeteinek találkozási pontjai
• Ideológia kritika, kultúraelméletek
• Feminizmus: a női film és a mainstream kritikája
• Queer kritika: független filmektől a mainstreambe
• A szerző újjászületése: popkultúra, Tarantino-hatás, az oeuvre szerepe a tömegkultúrában, a szerző/auteur újradefiniálása
• Új képfajták, elbeszélésmódok megjelenése, és elméleti reflexiója, digitális elméletek
SZB-Film-D81 Műfaji filmek szeminárium (Tóth Zoltán)
Ajánlott teljesítés: 3. félév
Szeminárium
I. Elméleti alapozás
1. Mi a műfaj? A műfajelmélet alapvető problémái és kérdései. Szerzői film, műfaji film, stílusfilm, művészfilm elhatárolása.
Király Jenő: Mágikus mozi. Bp., Korona Kiadó, 1998. 7-48.
Kötelező filmek: Sodebergh: A jó német (2006), Miller-Rodriguez: Sin City (2005)
2. Műfajok tipológiája, rendszertana. Őstípusok a filmkultúrában
Andrew, Dudley J: Műfajok és szerzők értékelése. Metropolis, 1999/3. 34-50.
Neale, Steve: Műfajkérdések. In Nagy Zsolt (szerk.): Tarantino előtt. Bp., Új Mandátum Könyvkiadó, 2000. 12-44.
3. A tömegfilm termelésének logikája. Műfaj és kultúraelmélet. A műfajelmélet kultúrpolitikája.
Kötelező szakirodalom:
Altman, Rick: Újrafelhasználható csomagolás. Műfaji termékek és az újrafeldolgozási folyamat. Metropolis, 1999/3. 12-33.
Kötelező filmek: Don Edmonds: Ilsa, She Wolf of SS (1975)
4. Műfaji keveredések. Hibridizáció. Új-Hollywood és a posztmodern film idézetkultúrája. Midcult.
Kötelező filmek: Peter Jakson: The Frighteners (1996), Robert Zemeckis: Vissza jövőbe (1986), Michael Crichton: Westworld (1973)
II. Műfaji körkép
5. Egy erősen kodifikált műfaj: a western. A műfaj története a posztmodern westernig. (protowestern, posztwestern, italowestern, eastern, bosszúwestern, zombiwestern stb.)
Bazin: Az amerikai film par excellence. In Berkes Ildikó (szerk.): A western. Bp., Magyar filmtudományi Intézet és filmarchívum. 1981. 12-18.
Tyler, Parker: A ló – a férfi totemállata. In Berkes Ildikó (szerk.): A western. Bp., Magyar filmtudományi Intézet és filmarchívum. 1981. 18-20.
Kötelező filmek: John ford: My Darling Clementine (1946), Arthur Penn: Little Big Man (1970), Clint Eastwood: Unforgiven (1992)
6. A bűnfilmek családja: thriller, krimi, gengszterfilm.
Király Jenő: A bűn prófétái. Gengsztermítoszok. Filmvilág 1991/2. 21–29.
Kötelező filmek: Don Siegel: Piszkos Harry (1971), David Fincher: Hetedik (1995),
Howard Hawks: Scarface (1932)
7. Fantasztikum és technika. A fantasy és sci-fi. Steampunk és cyberpunk.
Sobchack, Vivian: A fantasztikus film. In Geoffrey Nowell-Smith (ed.): Oxford Filmenciklopédia. Budapest, Glória Kiadó, 1998. 323–331.
Beregi Tamás: A sci-fi, mint modern mítosz. Filmkultúra 1995/8. 21–16.
Kötelező filmek: Katshuhiro Otomo: Steamboy (2004), Lisberger: Tron (1982)
8. A horrorfilm műfaji mátrixa és korszakai. Slasher, szociohorror, misztikus horror, slasher, gore, zombie stb.
Varró Attila: A Kép és a Szörny. A klasszikus horrorfilm mozgóképi önreflexiója. Metropolis 2006/1. 110–123.
McGee, Chris: A borzalmas test olvasása. A borzalmas test olvasása. A horrorfilm kontextusai. Ford. Tóth Tamás Boldizsár. Metropolis 2006/01.
Kötelező filmek: Romero: Day of the Dead (1985), Carpanter: Hallowen (1978), Christensen: Häxan (1922)
9. Szex és erotika a filmen. Realizmusesztétika és biológiai kód.
Kötelező irodalom:
Crabbe, Anthony: Egészestés szexfilmek. In: Nagy Zsolt (ed.): Tarantino elõtt 1. A tömegfilm a nyolcvanas években. Budapest: Új Mandátum, 2000. pp. 140–171
Kötelező filmek: Gerard Damiano: Deep Throat (1972), Just Jaeckin: Emanuelle (1974)
10. Musical
Altman, Rick: Az amerikai musical mint kétfókuszú narratíva. Ford. Kozma Kriszta. In Metropolis, 2008/03. 10-20.
Feuer, Jane: Az önreflexív musical és a szórakoztatás mítosza. Ford. Szabó Gabriella. In Metropolis 2008/03. 26-46.
Kötelező filmek: Crosland: The Jazz Singer (1927), Donen-Kelly: Singin’ in the Rain (1952)
11. Melodráma. A hollywoodi és az indiai minta.
Kötelező irodalom:
Hollyday, Jan: Vér és könny. (Douglas Sirk, a melodráma mestere) Filmvilág 2002/3-4.
Kovács András Bálint: Melodráma és modernizmus. In: Kovács: A modern film irányzatai. Budapest: Palatinus, 2005. pp. 106–115.
Kötelező filmek: Sanjay Leela Bahnsali: Devdas (2002), Douglas Sirk: Written on the Wind (1956)
12. A történelmi film.
Alain Garel: A péplum. Balogh Gyöngyi (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény III. Bp., Tankönyvkiadó, 1979.
Kötelező filmek: Gance: Napoleon (1927), Mankiewicz: Julius Caesar (1953)
SZB-Film-D91 Gyakorlati ismeretek (Füzi Izabella, Tóth Zoltán)
Ajánlott teljesítés: 6. félév
Szeminárium
Leírás:
Minden harmadéves, fő szakos filmes hallgatónak egy intézményt kell választania, ahol gyakornokként fog dolgozni a második félév során az előre egyeztetett (intézmény specifikusan meghatározott) időtartamban. A kurzus teljesítését a szakmai gyakorlat teljesítési lapjának bemutatásával lehet igazolni, melyet legkésőbb május 20-án le kell adni. A szakmai gyakorlat elkezdésének a feltétele a Választó lap kitöltése és leadása legkésőbb február 10-én. A tanszéki elbírálást követően a hallgató vállalja, hogy felveszi a kapcsolatot a szakmai felelősével.
