Why I teach? / Miért oktatok?
Mert a tanítás/tanulás ezen formája csapatjáték, impulzusok, inspiráció, kérdezés, elmélyülés, elbizonytalanodás és újbóli nekiiramodás. Ennél persze sokkal több is: folyamatos munka és reflexió, ami erőt és szabadságot is ad. A megkettőződés erejét és annak a szabadságát, hogy ne pusztán csak azok legyünk, amik – az önmagunkra (mint egyénekre, mint közösségre) vonatkozó kérdés erejét, ami akár a saját gondolkodási (és retinális) szokásaink határaival is szembesít.
Kutatási terület:
Kutatási és érdeklődési területeim – időrendi sorrendben – a következő diszciplínák részproblémáit érintik: nyelvelmélet és retorika (posztstrukturalista és dekonstruktivista irodalomelmélet), elbeszéléskutatás (az elbeszélés médiumspecifikus tulajdonságai film és irodalom komparatív vizsgálatában, elbeszélés és tömegkultúra viszonya), klasszikus és modern filmelmélet (magyar szerzők: Hevesy Iván, Balázs Béla, Bódy Gábor), a magyar vizuális tömegkultúra kezdetei (modernitás, tömegszórakoztatási formák, korai mozi).
Válogatott publikációk:
Retorika, nyelv, elmélet. Szeged, JATE Press, 2009, 179 o.
Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged, 2006 – társszerző: Török Ervin.
The Face of the Landscape in Balázs. In Raum und Identität im Film. Historische und aktuelle Perspektiven. Szerk. Irma Duraković, Michael Lommel, Joachim Paech. Marburg, Schüren-Verlag, 2012. 29-42.
Bevezetés Hitchcockba. Szempontok a narratív, dramaturgiai, műfaji és szerzői elemzéshez. In Hitchcock. Kritikai olvasatok. Szerk. Füzi Izabella. Szeged, Pompeji, 2010. 8-38.
Mechanical Motion and Body Movements in Early Cinema and in Hungarian Film Theory of the 1920s. Apertúra, 2012. ősz (http://uj.apertura.hu/2012/osz/fuzi-mechanical-motion-and-body-movements-in-early-cinema-and-in-hungarian-film-theory-of-the-1920s/)
Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában:
https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10000194
